gyógyulás

Valaki mondja meg mikor fogják végre azt tanítani hogy felelős vagy a gondolataidért. Állítólag keresztény ország vagyunk. Jézus is megmondta hogy a gondolatban elkövetett bűn is bűn. Mert a gondolatainkkal teremtjük meg a jövőnket. Amit gondolunk az előbb utóbb megjelenik a fizikai síkon. Szerencsére a kérd és megadatik nem úgy működik hogy azonnal. Kapunk időt az átgondolásra. Valóban szükségünk van-e arra amit kérünk. ÉS hogy mindennek mi köze a gyógyuláshoz? Nincs ember aki ha beteg lesz azt mondaná kértem megkapta. Pedig ez az igazság. Sokszor nem is tudjuk mit kérünk és miért. Pedig semmi nem történik ok nélkül és semmi nem történik a mi beleegyezésünk nélkül. Ezt beismerni nagyon nehéz. Gyógyulási folyamataim közben sokszor mondtam magamnak: én nem vagyok ilyen! én nem gondolom ezeket! Aztán rá kellett jönnöm hogy de igen. ÉS amikor elfogadtam, elkezdtem gyógyulni. Komoly betegségekből. És még itt vagyok. És hallgatom a sok beteg ember panaszát a gyógyszerárakról. Sokan mintha abban versenyeznének hogy ki szed több gyógyszert. Egyáltalán hallották már azt a szót hogy gyógyszeregyütthatós? Mennyivel egészségesebb meggyógyulni :-). Átalakítani a gondolkodásmódunkat, még ha ez azzal is jár hogy összeütközésbe kerülünk a családtagjainkkal, munkatársainkkal, esetleg a főnökünkkel. Tudom hogy nem könnyű. Átmentem rajta és sokszor még most is ezen az úton vagyok. Hiszen az ismert rosszban könnyen eligazodom, míg a vágyott jó olyan helyzeteket hozhat aminek a kezelését nem ismerem- esetleg nem vagyok rá felkészülve. Mint aki sok pénzt nyer a lottón, aztán egy év múlva már élelemért koldul. És senki nem érti hogy miért. Valamikor úgy döntöttem hogy meggyógyulok. Nem sok választásom volt: vagy meghalok vagy meggyógyulok. Mostanában sokszor eszembe jut hogy talán még sem kellett volna ennyire meggyógyulni. :-) Rokkantnyugdíjasként most a változások ellenére semmi gondom nem lenne. Most Munkanélküli vagyok - hozzáteszem rengeteg feladattal- sosem lesz nyugdíjam - negatív hozzáállás - de nem bánom még sem.Sok hasznos dolgot csinálok egy teljesen haszontalan, lélekölő, környezetpusztító munka helyett. Én úgy gondolom, hogy az az orvos aki csak felír egy újabb gyógyszert egy újabb tünetre, az nem gyógyít csak kezel. Nem véletlen hogy rengeteg gyógyszerhez lehet hozzájutni már az orvosok kikerülésével (reklámok). Ez nagyon ártalmas. Fáj valami- az egy jelzés- legalábbis nekem még így tanították - most bekapnak az emberek egy fájdalomcsillapítót és robotolnak tovább. Aztán csodálkozunk hogy a nép milyen egészségügyi állapotban van! Egyszer megkérdezték tőlem mire használtam a betegségemet. Mit akartam vele elérni. Hát zsarolásra használtam és több figyelmet akartam kicsikarni a környezetemből. Hál istennek a gyerekeim erre nem voltak vevők :-). HA nem akartam kiszúrni magammal akkor az egészséget kellett választanom. Megtettem. Ez nem jelenti azt hogy sosincs semmi bajom- hiszen van hogy letérek az utamról- ilyenkor jön a figyelmeztetés. És ha már meguntam a szenvedést akkor előveszem a kis füzetecskémet amiben összegyűjtöttem a gyógyuláshoz szükséges, tudományos kutatásokra épülő, "gyógyító mondatoka" és el kezdem használni. HA gyorsabban szeretnék gyógyulni akkor megválaszolok pár kérdést a dologgal kapcsolatban, megírok egy-két jungi tesztet - és mehetek tovább. A lényeg a döntés. Hogy egészséges akarok lenni. Hogy a gyógyulás útján akarok járni. Hogy befejezem az önsajnálatot. HA egyszer már meg kell halni, akkor ezt szeretném egészségesen megtenni :-)